Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök mesterszak (MSc)

Utolsó frissítés: 2023 november 14.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök
A mezőgazdaság, és az élelmiszeripar területén speciális műszaki, ökonómiai, menedzsment ismeretekkel rendelkező szakember, aki képes komplex rendszerben gondolkodva technológia-, illetve gép-, eszközrendszer tervezésére, és gazdaságos, hatékony üzemeltetésére. Irányítja a termelési, szolgáltatási folyamatokat. Képes nemzetközi viszonylatban is az általa képviselt szervezet szakmai kapcsolatainak fejlesztésére, az üzleti folyamatok, valamint műszaki fejlesztési, kutatási feladatok hatékony támogatására.

A képzés célja olyan gépészmérnökök képzése, akik képesek elsősorban a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a vidékfejlesztés, a környezetipar műszaki hátterét alkotó gépek és géprendszerek tervezésére, fejlesztésére, az üzemeltetés, a kapcsolódó műszaki kiszolgálási feladatok szervezésére, irányítására.
Képesek mezőgazdasági és élelmiszeripari tevékenységet folytató nagyüzemek, vállalkozások műszaki feladatterületének irányítására, a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazására. Megfelelő műszaki és alkalmazott biológiai, valamint releváns egészségtudományi, élelmiszerlánc-biztonsági elméleti alap birtokában képesek szakirányú kutatómunkára, nemzetközi szintű mérnöki projektekhez való kapcsolódásra, azok koordinálására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

Mivel foglakozik a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök?
Önállóan vagy csapatban akár a csapat irányítójaként a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a környezettechnika területénalkalmazott gépek, berendezések, műszaki rendszerek, tervezésével, gyártáselőkészítésével, gyártásával, valamint üzemeltetésével. Munkája során hozzájárul a minőségügyi, biztonságtechnikai szempontok érvényesüléséhez. Nyelvtudás birtokában a partnerekkel való kapcsolattartást idegen nyelven is képes ellátni.

Milyen munkakörben dolgozhat egy gépészmérnök?
Vezető és beosztott mérnöki munkákban egyaránt, mint pl. szervizmérnök, folyamatmérnök, projektmenedzser, támogató mérnök, rendszerintegrátor, tervezőmérnök, stb.. (érdeklődési körtől és tapasztalattól függően)

Betölthető munkakörök:

• Tervező, konstruktőr
• Gyártástervező, szerszámtervező
• Folyamatmérnök, üzemeltető
• Szervizmérnök, szervízvezető
• Műszaki vezető, ágazatvezető
• Mérnök üzletkötő
• Termelésirányítási és minőségbiztosítási mérnök

Milyen jellegű vállalkozásokban dolgozhat egy gépészmérnök?
​​​​​​​Egyéni vállalkozástól elkezdve nagy multikig. Minden vállalati méretnél van létjogosultsága.

- Multi: (fogaskerék vagy, előrejutási lehetőség van, elvileg jól lehet tanulni, a hibákat rendszerint egy darabig elviseli a rendszer, a fizetés elég jól kalkulálható)
- Kis cég: (bele a közepébe, de kezdőként nehéz, nehezen tolerálja a hibákat)
- Középvállalat: (a kettő közé, lehet ilyen is meg olyan is cége és főnöke válogatja)
Végzés után milyen előnyöket ad a mesterképzés az alapképzéshez képest?
A megszerzett plusz elméleti és gyakorlati tudáson túl, azokon a munkahelyeken, ahol tervezhető az előrelépés előnyt jelent a magasabb szintű végzettség. Számos kutatási, fejlesztési területen, valamint több szakmérnöki képzés esetében követelmény a résztvevők felé az MSc végzettség. A doktori fokozat megszerzése is csak MSc végzettség után lehetséges.

Milyen doktori (PhD) szakokon lehet továbbtanulni?
Az MSc Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök szakon végzettek jogosultak szinte bármilyen PhD képzésre jelentkezni, de jellemzően valamilyen műszaki irányultságú doktori iskolába jeletkeznek.

Mennyi ideig tart a mérnökképzés mesterszakon?
A mesterszakon (MSc) a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök képzés 4 félév, mind tavaszi mind pedig őszi kezdés esetén.

Miben tér el a LEVELEZŐ képzés a nappali munkarendtől?
A levelező képzésben a mintatanterv teljes egészében megegyezik a nappali munkarendben tanulókéval, tehát adott félévben ugyanolyan tantárgyak vannak nappali-, és levelező tagozaton.
A levelezős munkarendben a kontaktórák időbeosztása, rendszerint az alábbiak szerint alakul:
Az első alkalmak jellemzően a meghirdetett nappali órakezdéseket megelőző héten szerdától szombatig 4 nap. Ezt követően a félév során további 6 péntek + szombat kerül kijelölésre. Ez alapvetően kéthetente van, de az aktuális nemzeti ünnepek és szabadnapok befolyásolják a konkrét dátumokat.

Milyen alapszakokról lehet MSC mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök képzésre jelentkezni?
A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki és a gépészmérnöki alapképzési szak
Meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető:
A műszaki képzési területről az anyagmérnöki, az energetikai mérnöki, az ipari termék- és formatervező mérnöki, a közlekedésmérnöki, a környezetmérnöki, a mechatronikai mérnöki, építőmérnöki és a műszaki menedzser alapképzési szak, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti informatikai mérnöki.

Mit jelent a kreditelismerési eljárás?
​​​​​​​A kreditelismerési eljárás során megvizsgálásra kerül, hogy a jelentkező megszerzett kreditjei milyen mértékben feleltethetők meg (esetünkben a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök, illetve a gépészmérnök BSc) szakon szerzett krediteknek. Az eljárás során lényeges, hogy nem automatikusan kerülnek összeadásra a valaha megszerzett kreditek, hanem az adott témacsoportokon belül, az alapképzésen kapható kreditekkel kerülnek összehasonlításra a hozott kreditek.

Egy példa:
A beszámítás során a természettudományos tárgyak területén 20 kredit beszámítása szükséges.
A jelentkezőnek matematikából és fizikából összeadhatóan lenne 20 kreditje, azonban nem tanult áramlástant, hőtant, anyagismeretet, és mechanikát sem. A felsorolt témacsoportok elengedhetetlen alapismereteket tartalmaznak a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmészmérnök MSc képzéshez, ezért az eljárás során különbözeti tárgyakat kell előírni a jelentkező számára. Ebben az esetben, az itt felsorolt témakörökből szerezhető kreditértékeket (figyelembe véve a mindenkori BSc mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki mintatantervet és a képzésen adott krediteket) arányosítani kell az elfogadható kreditek mértékével.

A kreditelismerési eljárásra az Egyetem elektronikus felületet működtet, amely a Kreditelismerési eljárás menüpont alatt érhető el. A weboldalon megtalálhatók az egyes mesterképzések bemeneti szakjai is. Az Egyetem minden kreditelismerési kérelem benyújtására kötelezett jelentkező részére a jelentkezés során megadott e-mail címére értesítést küld a kérelem benyújtásának szükségességéről.

Hogyan kell jelentkezni, melyek a szabályok?
A jelentkezéshez szükséges benyújtandó dokumentumokkal kapcsolatos általános információk megtalálhatók a www.felvi.hu honlapon közzétett Felsőoktatási felvételi tájékoztató 3. fejezetében. Az elektronikus jelentkezés és a dokumentumok elektronikus feltöltése is itt történik: www.felvi.hu
Hány ponttól lehet felvételt nyerni?
A felvételi eljárásban a Felvi.hu-n feltöltött adatok alapján számítják a pontokat. A ponthatár évről évre változik.

Általános szabályok
A jelentkezés benyújtása előtt a jelentkező mindenképpen tanulmányozza a www.felvi.hu honlapon közzétett Felsőoktatási felvételi tájékoztató 3. sz. táblázatát, amelyben megtalálható, hogy az adott mesterképzésre való jelentkezéshez milyen alapképzésben szerzett oklevél szükséges. Ha ez alapján nem rendelkezik teljes kreditértékű oklevéllel, úgy a megjelölt felsőoktatási intézménynél ún. előzetes kreditelismerési eljárást kell kezdeményeznie. Részletes információk az érintett intézményektől kérhetők. A felvételi eljárás során a kreditelismerési határozatot NEM kell benyújtani! A további tudnivalók megtalálhatók a Felsőoktatási felvételi tájékoztató Előzményként elfogadott szakok, kreditelismerés c. fejezetében.
Mesterképzés esetén a jelentkező teljesítményét 100 pontos rendszerben kell értékelni, amely tartalmazza a többletpontokat is. Azon jelentkezők számára, akik esélyegyenlőség jogcímen többletpontra jogosultak, jogcímenként külön-külön kell meghatározni a maximálisan kapható pontokat, és az összes jogcímet figyelembe véve – az esélyegyenlőségben részesítendők többletpontja – nem lehet több 10 pontnál, és nem lehet kevesebb 1 pontnál.

Intézményi szabályok
Az Egyetem a mesterképzéseknél egységes felvételi pontrendszert alkalmaz az alábbiak szerint:

1. Maximum 50 pont szerezhető a mesterképzés bemeneti feltételeit teljesítő szakon szerzett oklevél oklevél-átlaga alapján. Amennyiben a Jelentkező oklevele nem tartalmazza az oklevélátlagot, akkor azt a jelentkezőnek oklevélmelléklettel, törzslap kivonattal vagy leckekönyvvel szükséges igazolnia. A számítás módja: oklevélátlag két tizedesjegyes számértéke szorozva 10-zel és a matematikai kerekítés szabályai szerint egész számra kerekítve. Amennyiben a Jelentkező az oklevélátlagot nem igazolja, akkor az alábbiak szerint történik a pontszámítás az oklevél minősítését alapul véve és számértékre konvertálva: elégséges minősítésű oklevél esetén: 2x10, közepes minősítésű oklevél esetén: 2,5x10, jó minősítésű oklevél esetén: 3,5x10, jeles minősítésű oklevél esetén: 4,5x10, kiváló minősítésű oklevél esetén: 4,8x10). Oklevélátlag hiányában az oklevél minősítése alapján számítandó felvételi pontok rögzítéséhez, amennyiben az oklevél nem tartalmaz minősítést az oklevélmelléklet vagy leckekönyv benyújtása szükséges.
2. Motivációs elbeszélgetés alapján 40 pont.
   A motivációs elbeszélgetést online módon bonyolítják le az egyes szakoknál megadott időpontban/időintervallumban. A motivációs elbeszélgetés online elérési útjáról az Egyetem minden jelentkezőt elektronikus üzenet formájában értesít a felvételi jelentkezés során megadott e-mail címén.
3. A többletpontokról röviden
   A Jelentkezők részére több jogcímen adható többletpont, de a megszerzett többletpontok összege nem haladhatja meg a 10 pontot.
   ​​​​​​​Nyelvtudásért abban az esetben jár a többletpont, ha a Jelentkezőnek két eltérő nyelvből van a pontszámítás részét képző szintű nyelvvizsga-bizonyítványa vagy azzal egyenértékű dokumentuma.

Publikáció jogcímén kizárólag tudományos folyóiratban megjelent publikáció alapján adható többletpont.

Felvételi pontok összefoglalva:

• motivációs beszélgetés: maximum 40 pont és
• oklevélátlag alapján: maximum 50 pont

Lehetséges többletpontok részletezve:
Maximum 10 többletpont adható.

• Esélyegyenlőségi maximális pont: 10 pont (fogyatékosság: 5 pont; gyermekgondozás: 5 pont; hátrányos helyzet: 5 pont)
• 2. nyelvvizsga / felsőfokú (C1) komplex: 10 pont
• 2. nyelvvizsga / középfokú (B2) komplex: 5 pont
• intézményi TDK 1-3. hely: 5 pont
• matematika szigorlat: 5 pont
• mechanika szigorlat: 5 pont
• OTDK 1-3. hely: 10 pont
• OTDK részvétel: 3 pont
• publikáció: 5 pont
• sporteredmény: országos bajnokság 1-3. hely: 3 pont
• sporteredmény: Világ- és Európa-bajnokság 1-3. hely: 5 pont
• szakmai tevékenység: 4 pont
• tudományos konferencia részvétel: 3 pont

A motivációs beszélgetés pontos időpontjáról minden jelentkező külön értesítést kap.

Milyen tárgyakat fogok tanulni?
A képzés során egy előre meghatározott rendnek (mintatanterv) megfelelően kell a tantárgyakat felvenni. A képzés során természettudományi ismeretek, gazdasági és humán ismeretek, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki szakmai ismeretek, és szabadon választható tantárgyakból kell megszerezni az előírt krediteket.
Bővebben
A képzés során a következő tárgycsoportokat különböztetjük meg:

• „A” Mindenki számára kötelező
• „B” A választott specializációhoz köthető kötelező tantárgy
• „C” Szabadon választott tantárgy

A félévek során tanult tárgyak megoszlása:
1. félév:

• Haladó műszaki gazdaságtan
• Mérnöki matematika
• Mérnöki anyagok
• Részlet-szerkesztés, és tervezés
• Mérnöki mechanika
• Villamosságtan és méréselmélet
• Mérnöki fizika

2. félév:

• Energetika és környezetipar
• Mezőgazdasági technológiák
• Hő és áramlástan
• Gyártási rendszerek
• Számítógépes modellalkotás alapjai
• Projektfeladat
• Választható "C" Ősz_2:

3. félév:

• Mérnöki etika
• Intelligens technológiák
• Mezőgazdasági ipari rendszerek
• Választható "C"
• Diplomamunka készítés 1
• Specializációs tárgy*
• Specializációs tárgy*
• Specializációs tárgy*
• Specializációs tárgy*

4. félév:

• Szakmai gyakorlat
• Diplomamunka készítés 2

A szakmai gyakorlat egybefüggő, 6 hét kiméretű.

Milyen specializációk közül választhatok?
A következő specializációk közül lehet választani:

• Élelmiszeripari gép és rendszertervező
• Mezőgazdasági gép és rendszertervező

Az egyes specializációk csak megfelelő számú jelentkező esetén indulnak.

Élelmiszeripari gép és rendszertervező
A specializáció olyan különleges ismereteket biztosít a hallgatók részére, amely képessé teszi őket élelmiszer-feldolgozó rendszerek (technológiák) gépeinek és műszaki folyamatainak tervezésére, a tervezés, gyártás és üzemeltetés irányítására.
A gépek az elsődleges élelmiszer-termelés (mezőgazdaság) nyersanyagainak feldolgozása során végzett átalakítások, és az átalakítási műveletek szerint csoportosítva kerülnek ismertetésre. Ez a megközelítés lehetővé teszi az ismeretek közvetlen kapcsolódását az élelmiszeripari-feldolgozó rendszerekhez (azok technológiájához és minőségirányításához), és olyan konvertálható tudást biztosít a hallgatóknak, amely képessé teszi őket műszaki-tervező és irányító munkakörök sikeres betöltésére az élelmiszer-feldolgozás bármelyik területén.
Ezzel összhangban az oktatott tárgykörök a következők:

• Minőségirányítás az élelmiszeriparban
• Élelmiszeripari gépek és géprendszerek
• Energia és anyagtranszport folyamatok
• Élelmiszeripari ágazati technológiák

Mezőgazdasági gép és rendszertervező
A specializáció feladata a mezőgazdasági-, és a legfontosabb kommunális-, föld- és építőipari munkagépek tervezésében és üzemeltetésében jártas, speciális ismeretekkel felvértezett gépészmérnökök képzése. A mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök képzés törzsanyagára építve - a munkagépek működési elveinek ismertetésén és a részegységek méretezési szempontjainak tárgyalásán túl - hallgatóink jártasságot szereznek komplett gépek műszaki-, és feldolgozó gépsorok technológiai tervezésében. A szakirány biztosítja az elmélet és gyakorlat egységét, a magas szintű konstrukciós tervezési és szerkesztési ismereteket ipari és mezőgazdasági kapcsolatokon alapuló gyakorlati képzéssel egészíti ki. Célunk, hogy a szakirányt választó mérnökök képesek legyenek átlátni a műszaki fejlődés irányát, és összeállítani a különböző növénykultúrák termesztéséhez, és feldolgozásához szükséges géprendszereket. Ez a rendszerező tudásanyag elősegíti a gazdaságos, hosszú élettartamot nyújtó géphasználatot.
A szakirány keretében olyan tudomány területekkel ismerkedhetnek meg a hallgatók, mint

• Állattartási gépek és géprendszerek tervezése
• Növénytermesztési gépek és géprendszerek tervezése
• Precíziós technológiák
• Szárítás-és tárolástechnológiák tervezése

A szakirány kiemelten fontosnak tekinti az erős alapképzésre épülő differenciált, több szintű minőségi oktatást, a vidéki elitképzést, és a műszaki fejlesztést.

Milyen gyakorlati foglalkozások vannak?
A szakhoz tartozó kötelező tantárgyak, elméleti és gyakorlati foglalkozásokból épülnek fel szinte minden esetben, ezeken túl kötelező „nyári” szakmai gyakorlaton részt venni.

A szakmai gyakorlat a képzésnek azon része, amelyen a mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeiben (KKK) meghatározott időtartamban (6 hét) zajlik a gyakorlati, termelőüzemi ismeretek megszerzése. A szakképzettségnek megfelelő munkahelyen és munkakörben lehetőséget nyújt a megszerzett elméleti tudás és a gyakorlati készségek együttes alkalmazására, az elméleti és gyakorlati ismeretek összekapcsolására valós vállalati körülmények között, a munkahely és munkafolyamatok megismerésére, a szakmai kompetenciák gyakorlására.
A szakon kötelező szakmai gyakorlatot teljesíteni. Az erről szóló pontos információkat megtalálja a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendeletben, illetve a www.felvi.hu honlap Szakleírások menüpontjában.

Milyen gyakornoki lehetőségeket kínálnak?
A hallgatóknak lehetőségük van, egy un. Kooperatív szakmai képzésre jelentkezni. A kooperatív képzésben a hallgató, az adott vállalkozásnál lényegében mérnöki munkát végez. Ebben a konstrukcióban, a hallagató a hét 4 napján a vállalkozásnál dolgozik, egy napon pedig az egyetemen tanul.

Kooperatív szakmai képzés
A Kooperatív szakmai gyakorlat során a hallgatók a tanulmányok mellett szakmai tapasztalatot is szerezhetnek egy-egy neves nemzetközi cégnél.

• A MATE Műszaki Intézet egyik specialitása,
• jelentkezés (fakultatív),
• tanulmányok folytatása egyéni tanulmányi rend keretében,
• heti 4 nap gyakorlat az üzemben,
• heti 1 nap a tanulmányokra az egyetemen,
• gyakorlat után igen jó elhelyezkedési lehetőség,
• több, mint 40 partnercég.

Külföldi ösztöndíjak
A magyarországi felsőoktatási intézményekben tanuló külföldi hallgatók száma minden évben növekszik. A Bologna Folyamatnak köszönhetően a tanulói mobilitás kulcsfontosságú kérdés az Európai Unió számára. A különböző európai egyetemek egyre nagyobb számban kínálnak ösztöndíjakat, ezzel is elősegítve a tanulói mobilitás ösztönzését.  Ezen programok segítségével a világ több, mint 50 országában, a legkülönfélébb kurzusokon lehet részt venni.

• ERASMUS
• CEEPUS

További információ a felvételi eljárással kapcsolatban

• MATE TECH-INFO, szeptemberben induló mesterképzések
• MATE TECH-INFO, keresztfélévben induló mesterképzések

Bővebb tájékoztatás a képzésről az alábbi elérhetőségeken kérhető:

Dr. Bártfai Zoltán, egyetemi docens
​​​​​​​(06-28 522-000/1481 mellék, Bartfai.Zoltan@uni-mate.hu)